É G I G
"Iparkodjál látni! Bekötött szemmel senki nem járhat egyenesen..." Eötvös József
Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma

Önértékelés, tanfelügyelet, minősítés

Az intézményi önértékeléssel kapcsolatos állásfoglalásunkhoz csatlakozó igazgatók, nevelőtestületek és szervezetek listája itt olvasható.

Találkozó az EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkárságán (2016. január 28.)

Az egyeztető tárgyaláson tájékoztatást kaptunk arról, hogy Balog Zoltán miniszter úr az általunk javasolt módosításokat a pedagógus önértékeléssel, illetve tanfelügyelettel kapcsolatban elfogadta. Az OH az intézményvezetőket és a pedagógusokat is értesíti a változásokról, módosítják a jogszabályokat és a kézikönyveket.

Nagyon köszönjük, hogy aláírásukkal sokan támogatták állásfoglalásunkat, e nélkül nem sikerült volna eredményt elérni.

Közös fellépésünknek köszönhetően:

  • A pedagógus önértékelésre 5 évenként kerül sor.
  • Az önértékelés során nem kötelező szülői és tanulói kérdőívet kitölteni, az önértékelésnek ez a része tehát teljesen elhagyható. (Természetesen az intézmény megcsinálhatja, ha szeretné.)
  • A munkatársi kérdőív marad kötelező elem. A munkatársi értékeléshez a pedagógus választhatja ki azt a kollégáját, aki segíti az önértékelését az igazgató által kijelölt munkatárs mellett. Így tehát legalább 2 tanár vesz részt a kolléga önértékelésében. Ha a kolléga több tanárt kér fel, akkor az intézményvezető is többet delegál. A lényeg, hogy az arány 1:1 legyen.
  • Nem kell önértékelési csoportot alakítani.
  • A tanfelügyeletek közül eltörlik azokét, akiket már minősítettek; azokét, akiket a 2016-ban fognak minősíteni a pedagógus II-be való bekerülésért; a kutató-mester pilotban érintettekét. Ezek szerint, ami marad: gyakornokok; mester-kutató címre pályázók; egyéb okból sorra kerülők.) Összesen 9000 tanfelügyelet törlésére kerül sor.
  • Felmenő rendszert alakítanak ki: 3 évig nem kapnak tanfelügyeleti ellenőrzést azok, akiket már minősítettek.
  • 2017-től

  • A szabályozásba bekerül, hogy az önértékelés meglétét a tanfelügyelet ellenőrizheti.

Általános elv: Az önértékelés eredményét, az önfejlesztési tervet a tanfelügyelet az ellenőrzés során az intézményben tekintheti meg. Érzékeny adatok feltöltésére így nem kerül sor.

Találkozó az EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkárságán (2016. január 21.)

Úgy tűnik, államtitkársági szinten minden - az alábbi állásfoglalásban képviselt - kérdésben sikerült megállapodnunk. Miniszteri döntésre várunk.

Megállapodtunk abban is, hogy a jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ülünk.

Az ÉGIG delegáltjai az alábbi levélben összegzett álláspontot képviselték.

Tisztelt Thaisz Miklós Úr!

Köszönjük a meghívást, küldöttségünk ott lesz a második egyeztetésen is!

Fontosnak tartjuk, hogy a következő egyeztetés előtt ismét megosszuk néhány gondolatunkat Önnel az előző találkozó és a megjelent EMMI közlemény tükrében.

A közlemény, úgy fogalmaz, mintha azzal a közös megállapodással zártuk volna le a megbeszélést, hogy a 2016-os esztendőt „finomhangolással”, érdemi változtatások nélkül le lehet vezényelni, s elfogadható, hogy az igazi változások majd 2017-ben következnek be. A közleménynek ezt az értelmezését jelzik vissza az iskolák is. Holott ez számunkra nem elfogadható, nem így gondoljuk, és az egyeztetésen tárgyaló partnereinkkel együtt ezt is képviseltük.

A közös gondolkodást nagyban segítette, hogy az EMMI és az OH részéről számos konkrét javaslat hangzott el, valóban érdemi tárgyalást tudtunk folytatni. Ebben a sürgető és feszült helyzetben javítaná a közös gondolkodás hatékonyságát, ha előre megkapnánk az Önök javaslatait, és így felkészültebben érkezhetnénk a megbeszélésre.

Az egyeztetésre megküldött levelünkben és a tárgyaláson azt is hangsúlyoztuk, hogy nincs lehetőség, idő a lassú változtatásra. Gyors, azonnali változásokat eredményező lépéseket igényel a pedagógus társadalom. A tárgyalás után azt állapítottuk meg, hogy még határozottabban kell jeleznünk, hogy a változások nem várhatnak 2017-ig, a köznevelési intézményekben uralkodó robbanás közeli hangulat miatt. Tudjuk, hogy a változások egy részéhez jogszabályi változtatások is szükségesek, de láttunk már számos példát nagyon rövid idő alatt megszülető törvényekre, rendeletekre, utasításokra. Szerintünk ebben a helyzetben is hasonló gyorsaságra van szükség.

Ha 2017-ben a rendszer javítása érdekében radikális változások vezethetők be, akkor mivel indokolható egy – az Államtitkárság által is elhibázottnak ítélt – rendszer 2016-os erőltetése egy ilyen pattanásig feszült helyzetben?

Miért érezhesse azt egy 2016-ban ellenőrzött pedagógus, intézményvezető, hogy sokkal rosszabbul járt, mint 2017-ben értékelt társa? Miért legyenek aránytalanul túlterheltek a szakértők (kettős minősítés és tanfelügyelet)?

Hangsúlyoztuk levelünkben és a helyszínen is, hogy az értékelési rendszer túlburjánzása, túlzott bonyolultsága, túlzott egységesítése magát az értékelést teszi hiteltelenné, értelmetlenné. Úgy véljük, ennél rosszabb nem történhet, hiszen egy jó minősítési rendszer és a hozzá kapcsolódó életpálya modell a nemzetközi tapasztalatok szerint elengedhetetlen eleme a hatékony köznevelési reformoknak!

A pedagógustársadalmat meg kell nyerni ennek az ügynek, mert ellenkező esetben vagy lázad, vagy kuncog az egészen, vagy gépiesen végrehajt, a legkevesebb energiát befektetve, lepapírozva az egészet. A résztvevőknek azt kellene érezniük, hogy haszna, értelme van a minősítési rendszernek.

Várjuk a tanfelügyeleti – önértékelési pilot-ok szakmai elemzését, amit Maus Pál úr ígért nekünk. Számunkra érthetetlen, miért nem történik meg ezeknek az elemzéseknek a nyilvánosságra hozatala. A helyettes államtitkár úr által említett „folyamatos egyeztetések”-nek ez lehetne az egyik kiinduló pontja! Mi a kipróbálók véleménye? Nekünk nagyon sok negatív tapasztalatunk van, annak ellenére, hogy az ellenőrzések még csak most fognak tömegesen elindulni!

A rendszer egyszerűsítését, lassítását akarjuk tehát, mégpedig azonnal.

Javaslataink továbbra is a következők:

Az önértékelés kapcsán bízzon a kormányzat az iskolák saját rendszerében, és csak azok használják a központi rendszert, akiknek az megfelelő, nem tudnak jobbat, mást készíteni helyette. Az oktatásirányítás mondja ki, hogy az alapvető központi elvárásokat tartalmazó saját önértékelési rendszert bármikor ellenőrizheti. Ez esetben biztosan elkészítik az iskolák.

Ismételten felhívjuk a figyelmet az adatvédelmi problémákra! Az a tény, hogy a szakértők /tanfelügyelők otthonukban tárolnak dokumentumokat, nem elfogadható . Mint ahogy elfogadhatatlan érzékeny adatok feltöltése is a központi felületre.

A tanfelügyelet legyen egyszerűbb, jóval előzze meg a minősítést. A tanfelügyelő szakos legyen. A kis szakok esetében biztosan nehéz a szervezés, de a tárgyalásokon említett nemzetiségi, művészeti tárgyakban érintett pedagógusok száma elenyésző a matematika, magyar, idegen nyelv szakos tanárokhoz képest. A szaktárgyi tudás értékelése – az egyik alapvető tanári kompetencia, amire ráépül pl. a tanulás támogatása, az elkötelezettség a szakmai fejlődésért stb. – lehetetlenné válik. Hiteltelenné, formálissá válik az ellenőrzés, és nem lesz hozadéka!

A minősítések a tervek szerint folytatódjanak 2016-ban, hiszen ezektől függ az előmenetel. Ne kapcsolódjon hozzá önértékelés és tanfelügyelet, ne értékeljék egy évben 3 alkalommal ugyanazt a pedagógust. Ezzel a kettős tanfelügyeleteket is ki lehet iktatni a rendszerből.

Jelen levelünket azért fogalmaztuk meg, hogy újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyon komoly a helyzet, és a pedagógusok, a köznevelési intézmények már 2016-ban is elvárják a 2017-re tervezett változtatásokat.


Árendás Péter
Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Budaörs

Barlay Bence
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Budapest

Békefi Gábor
Kempelen Farkas Gimnázium
Budapest

Csapodi Zoltán
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Budapest

Hardi Titusz
Pannonhalmi Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Pannonhalma

Horváth Bálint
Piarista Gimnázium
Budapest

Horváth Péter
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
Győr

Kézdy Edit
Deák Téri Evangélikus Gimnázium
Budapest

Lázár Tibor
Szent István Gimnázium
Budapest

Molnár Katalin dr.
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Budapest

Moss László
Eötvös József Gimnázium
Budapest

Munkácsy László
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Budapest

Papp György
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Budapest

Porogi András
Toldy Ferenc Gimnázium
Budapest

Schultz Zoltán
Lovassy László Gimnázium
Veszprém

Szebedy Tas dr.
Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola
Budapest

Szokolai Tibor
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Budapest

Veres Pál
Földes Ferenc Gimnázium
Miskolc

Találkozó az EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkárságán (2016. január 14.)

Az EMMI Közoktatásért Felelős Államtitkárságának meghívására 2016. január 14-én részt vettünk az intézményi önértékelési és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszerről szóló egyeztető megbeszélésen.
A megbeszélésen az ágazatirányítás részéről jelen volt Sipos Imre helyettes államtitkár úr, Brassói Sándor úr, az OH köznevelési elnök-heyettese és Thaisz Miklós főosztályvezető úr. Az egyeztetésen partnereink voltak a Nemzeti Pedagógus Kar és a KÖSZOE vezetői.

A minisztérium konkrét, jelentős egyszerűsítést eredményező javaslatokkal érkezett az egyeztetésre.

Az ÉGIG delegáltjai az alábbi levélben összegzett álláspontot képviselték.

Thaisz Miklós
főosztályvezető úr részére

Tisztelt Főosztályvezető Úr!

A magunk és az állásfoglalásunkhoz néhány nap alatt csatlakozó több mint 100 állami, egyházi és alapítványi fenntartású középiskola igazgatói és pedagógusai nevében köszönjük a meghívást az intézményi önértékelési és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszerről szóló egyeztető megbeszélésre.

A megbeszélés előtt röviden tájékoztatjuk Önt a köznevelési intézményekben kialakult feszült helyzetről és ennek kapcsán álláspontunkról, javaslatainkról.

Az intézményekben az elmúlt évben a tervezetthez képest jelentős késéssel elkezdődtek a minősítések, majd decemberben elindultak a tanfelügyeleti ellenőrzések is. Az utóbbihoz kapcsolódóan elkezdődött a pedagógusok önértékelésével kapcsolatos munka is. Október 8-án(!) jelentek meg a tanfelügyelet és az önértékelés szervezéséhez a módosított kézikönyvek (tájékoztató anyagok). November – decemberben az intézményvezetők, a pedagógusok közvetlen tapasztalatokat szereztek a folyamatokról, szembesültek azok visszásságaival. A tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a minősítés – tanfelügyelet – önértékelés együttese elviselhetetlen terhet jelent az érintetteknek: az eljárásba vont pedagógusoknak, az intézmények vezetőinek és a szakértőknek egyaránt. A jelenlegi tervek szerint a 2016. évi minősítési eljárásba bekerült pedagógusok többsége egy-két hónapon belül esik át három lényegében azonos szempontokon alapuló értékelésen. Ennek következtében a résztvevők egyáltalán nem azt érzik, hogy a rendszer az ő munkájuk minőségének javítását szolgálja. A tanári szobákban nagyon keserű, lázadó a hangulat.

Mostanában az iskolai munka a pedagógusok jelentős részénél nem a tanításról – tanulásról, a nevelésről szól, hanem az indikátorok kipipálásáról. Ez nem szolgálja a gyermekek, tanulók érdekeit, nem szolgálja a köznevelés minőségének javulását, éppen ellenkezőleg. Az intézményvezetésre az értékeléssel kapcsolatos szervezési és közvetlen közreműködői feladatok, az elképesztő mennyiségű, sokszor teljesen felesleges és értelmetlen adminisztráció ugyancsak elviselhetetlen terhet ró. Mindez azzal fenyeget, hogy az iskolákban nem jut idő az intézményfejlesztésre, az innovációkra, az összehangolt, átgondolt pedagógiai munkára. Nem jut (elég) figyelem a gyerekekre.

A tapintható feszültségek oldására, a robbanásveszély elhárítására nem elegendő a rendszer finomhangolása, jelentős változtatásokra van szükség. A konszolidáció érdekében a következő megoldásokat javasoljuk:

A minősítési eljárások a tervezettnek megfelelően folytatódjanak. Ugyanakkor az értékelési szempontokat egyszerűsíteni kell. A 77 indikátor túl sok, nem ad módot reális értékelésre. A sok részpontszám miatt előfordul, hogy súlyos hiányosságok ellenére az értékelt pedagógus magas százalékot ér el, hiszen elvész a jelentősége, ha egy-egy, egyébként alapvető indikátorra alacsony pontszámot kap.

A tanfelügyelet mindig előzze meg akár egy-két évvel is a minősítést. Véleményünk szerint a pályájuk elején levő pedagógusok számára nyújthat nagy segítséget. így náluk indítva, felmenő rendszerben tartjuk célszerűnek a tanfelügyelet bevezetését. A tanfelügyelet – a szaktanácsadással karöltve – ekkor érheti el a dokumentumokban megfogalmazott célját: a pedagógus erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárását, a fejlesztési tervek kidolgozását, a terv végrehajtását; a felkészülést a minősítésre. A minősítés előtt egy hónappal végzett tanfelügyeleti ellenőrzésnek nincs haszna, nem is beszélve a minősítés után egy hónappal tervezett tanfelügyeletről! Az intézményi és intézményvezetői tanfelügyeletet vonják össze. A tanfelügyeleti eljárás indikátorait, kérdőíveit is egyszerűsíteni kell!

Az intézmények kapjanak lehetőséget saját önértékelési rendszer kidolgozására vagy a már működő rendszerük további alkalmazására. Ehhez kapják meg azokat az alapvető szempontokat, amelyeket feltétlenül szerepeltetniük kell önértékelési rendszerükben. Ezekben az intézményekben a tanfelügyelet vizsgálja a kötelező önértékelési szempontok meglétét, és jelezze az esetleges hiányosságokat. A szülői, tanulói kérdőíveket az iskolák állítsák össze, saját helyzetüknek, igényeiknek megfelelően. A munkahelyi légkör további rombolásának megakadályozására a munkatársi kérdőíveket töröljék el, ne kelljen önértékelési csoportokat alakítani, intézményi adatgyűjtőket kijelölni. A személyes adatok védelme érdekében az önértékelés eredményeit az iskola őrizze a tanár személyi anyagában. A központi informatikai rendszerbe való feltöltést a leghatározottabban ellenezzük. A feltöltési kötelezettség eltörlésével adatvédelmi perek sokaságát kerülheti el az oktatási kormányzat.

Annak érdekében, hogy a pedagógusok értékelési rendszere elérje a kitűzött célokat, elkerülhetetlennek tartjuk, hogy február közepéig – a 2016. évi tanfelügyeleti rendszer tényleges indulása előtt – szülessenek meg a szükséges korrekciók, addig is legyen moratórium az önértékelés és a tanfelügyelet végrehajtására.

A rendszer mindenki számára elfogadható átalakításához felajánljuk intézményvezetőként, szakértőként, tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett pedagógusként szerzett tapasztalatainkat.

Budapest, 2016. január 11.


Árendás Péter
Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
Budaörs

Barlay Bence
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Budapest

Békefi Gábor
Kempelen Farkas Gimnázium
Budapest

Csapodi Zoltán
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Budapest

Hardi Titusz
Pannonhalmi Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Pannonhalma

Horváth Bálint
Piarista Gimnázium
Budapest

Horváth Péter
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
Győr

Kézdy Edit
Deák Téri Evangélikus Gimnázium
Budapest

Lázár Tibor
Szent István Gimnázium
Budapest

Molnár Katalin dr.
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Budapest

Moss László
Eötvös József Gimnázium
Budapest

Munkácsy László
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Budapest

Papp György
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Budapest

Porogi András
Toldy Ferenc Gimnázium
Budapest

Schultz Zoltán
Lovassy László Gimnázium
Veszprém

Szebedy Tas dr.
Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola
Budapest

Szokolai Tibor
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Budapest

Veres Pál
Földes Ferenc Gimnázium
Miskolc

Levél az oktatás irányítóihoz (2015. december 17.)

Czunyiné dr. Bertalan Judit
köznevelésért felelős államtitkár

Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere

Sipos Imre
köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

Őszintén sajnáljuk, hogy a 2015. november 3-án kelt levelünkre nem kaptunk választ Öntől. Ugyanakkor örömmel olvastuk 2015. november 23-án a Köznevelésért Felelős Államtitkárság nyilatkozatát az EMMI honlapján, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületével, valamint az Oktatási Hivatallal levelünk tárgyában történt tárgyalásokról. Azonban aggodalommal tölt el bennünket, hogy az üdvözlendő előrelépés (2 évről 5 évre változik a pedagógus önértékelés ciklusideje) mellett a többi felvetésünkre legfeljebb ígéretek születtek.

Tájékoztatjuk Önt, hogy korábbi nyílt levelünkhöz néhány nap alatt 99 állami, egyházi és alapítványi fenntartású intézmény igazgatója csatlakozott. (Csatoltan küldjük korábbi levelünket, valamint az aláírók listáját.{Lejjebb olvasható.}) Az intézményvezetőktől érkezett, sokszor elkeseredett hangú levelekből kiderül, hogy az oktatás mindennapjait ellehetetlenítő, országos problémát jelent a pedagógus önértékelési rendszer bevezetése. A problémák – mint előző levelünkben jeleztük – három pont körül kristályosodnak:

Adatvédelmi, alkotmányos aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy az önértékelés eredményét és a fejlesztési tervet fel kell tölteni az OH adatbázisába, és ez az eredmény elkíséri a pedagógust egész pályáján. Nem tisztázott, hogy kik, mikor, milyen jogosultsággal és céllal férhetnek hozzá ezekhez az érzékeny adatokhoz.

A jelenlegi formában, egységes kérdőívekkel nem látjuk biztosítottnak, hogy az intézmények sajátosságai érvényesüljenek az önértékelés folyamán. Így formálissá, súlytalanná válik az önértékelés.

Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a minősítés-tanfelügyelet-önellenőrzés hármasa kollégáink munkaerejének, idejének jelentős részét vonja el a gyerekektől, a nevelés-oktatás feladatától. Éppen a legelkötelezettebbek foglalkoznak nap, mint nap a pályaelhagyás gondolatával. Nem egy iskolában sztrájkhangulat alakul.

Ismételten kérjük, hogy az Államtitkárság mielőbb érdemben foglalkozzon az önértékelési-tanfelügyeleti rendszer radikális egyszerűsítésével, ésszerűsítésével, annak érdekében, hogy ne veszítsük el legjobbjainkat a köznevelésből! A jelenlegi bizonytalan környezetben nem tudjuk lelkiismeretesen és felelősséggel elkezdeni iskoláinkban az önértékelést, ezért a témában január első felében mihamarabbi tárgyalásokat szeretnénk az államtitkársággal.

Tekintettel a helyzet súlyos és sürgető voltára, levelünket eljuttatjuk Balog Zoltán miniszter úrnak és Sipos Imre helyettes államtitkár úrnak is.


Barlay Bence
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Budapest

Békefi Gábor
Kempelen Farkas Gimnázium
Budapest

Csapodi Zoltán
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Budapest

Hardi Titusz
Pannonhalmi Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Pannonhalma

Horváth Bálint
Piarista Gimnázium
Budapest

Horváth Péter
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
Győr

Kézdy Edit
Deák Téri Evangélikus Gimnázium
Budapest

Lázár Tibor
Szent István Gimnázium
Budapest

Molnár Katalin dr.
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Budapest

Moss László
Eötvös József Gimnázium
Budapest

Munkácsy László
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Budapest

Papp György
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Budapest

Schultz Zoltán
Lovassy László Gimnázium
Veszprém

Szebedy Tas dr.
Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola
Budapest

Szokolai Tibor
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Budapest

Veres Pál
Földes Ferenc Gimnázium
Miskolc
  

Levél a Köznevelési Államtitkárságnak (2015. november 3.)

Egyetértünk azzal, hogy a tervezett külső értékelésekkel együtt (tanfelügyelet, minősítés) az önértékelésnek (intézményi, vezetői, pedagógus) fontos szerepe van a köznevelési rendszer minőségi megújulásában, a hatékonyság, eredményesség javításában. A pedagógus önértékelés jelenlegi formájában történő bevezetésével kapcsolatban azonban komoly aggályaink vannak. Meggyőződésünk, hogy a pedagógus önértékelés tervezett megvalósítása nem szolgálja a fenti célokat.

2015. október 8-án követően került nyilvánosságra az Önértékelési kézikönyv javított változata, melynek célja, hogy tájékoztató anyagként segítse a köznevelési intézmények felkészülését az intézményi önértékelésre.

2015. október 28-án kapták meg a köznevelési intézmények a 2015. évi tanfelügyeleti látogatásra kijelölt pedagógusok végleges névsorát. Ezzel együtt érkezett a tájékoztatás arról is, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolt pedagógus önértékelés mely elemeit kell már a 2015. évi tanfelügyeleti látogatásokra (2015. november – december) elkészíteni.

Az ígéretek szerint 2015. november 2-án nyílik meg az a központi adminisztrációs felület, ahova az önértékelés során gyűjtött adatokat fel kellene tölteni. A rendszernek ezt az egyébként is aggályos elemét nem ismerjük.

A pedagógus önértékeléssel kapcsolatban az alábbi álláspontunkat, illetve javaslatainkat fogalmaztuk meg:

  1. Az önértékelésnek akkor van valódi hozadéka, ha mindhárom területe az adott oktatási intézmény sajátosságaihoz igazodik, annak valós helyzetelemzésére épül. Ezzel szemben minden intézményben ugyanazokat a standardokat kell érvényesíteni, ugyanazokat a kérdőíveket kell kitölteni, egy központi rendszerbe feltölteni, és annak segítségével kiértékelni.
  2. Az önértékelést segíthetik, támogathatják kézikönyvek, kérdőívek, de nem határozhatják meg annak minden egyes momentumát. Jelenlegi formájában jó esetben hiteltelen, adminisztratív feladattá silányodik a pedagógus önértékelés, rossz esetben egymás ellen fordíthatja az intézmények pedagógus közösségeit, a diákokat, a szülőket.
  3. A tanulói értékelések a középiskolában fontos elemei a pedagógusok önértékelésének. A diákok bevonása az értékelés folyamatába akkor őszinte, ha a kérdések a valós helyzetre irányulnak. Ezért a tanulói kérdőívekben feltett kérdéseknek is igazodniuk kell az intézményi sajátosságokhoz, elvárásokhoz. A tájékoztató anyagban jelenleg azonos kérdőív szerepel a szakképző intézmények és a gimnáziumok számára.
  4. A szülők megkérdezése akkor ad releváns információt, ha az az intézményi értékeléshez kapcsolódik (elégedettségi felmérés). A pedagógus munkájára vonatkozó információk a szülőkhöz gyermekeik szűrőjén keresztül jutnak el. Javasoljuk, vizsgálják meg, szükséges-e megkérdezésük a pedagógusok önértékeléséhez.
  5. A pedagógus önértékelés eredménye csak az intézményvezetőre és az érintett pedagógusra tartozik. A pedagógus önértékeléshez kapcsolódó adatgyűjtésbe a kollégák bevonása és az adatok feltöltése egy központi felületre súlyos személyiségijogi és adatvédelmi kérdéseket vet fel. Javasoljuk, hogy az önértékelés hozzáférési lehetősége az intézmények szintjén maradjon.
  6. A pedagógus önértékelés kétéves ciklusa – a tanfelügyeleti és a minősítési rendszerrel párhuzamosan – elviselhetetlen terheket ró a pedagógusokra és az intézmények vezetőire egyaránt. Javasoljuk, hogy a pedagógus önértékelés ütemezése kapcsolódjon a külső ellenőrzések ötéves ciklusához.
  7. A pedagógus önértékelés eredménye ne legyen része a minősítésnek. Az előmenetelhez kapcsolt önértékelés szükségszerűen nem őszinte, nem alkalmas a valódi problémák feltárására és megoldására.

Barlay Bence
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Budapest

Békefi Gábor
Kempelen Farkas Gimnázium
Budapest

Csapodi Zoltán
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Budapest

Hardi Titusz
Pannonhalmi Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Pannonhalma

Horváth Bálint
Piarista Gimnázium
Budapest

Horváth Péter
Révai Miklós Gimnázium és Kollégium
Győr

Kézdy Edit
Deák Téri Evangélikus Gimnázium
Budapest

Lázár Tibor
Szent István Gimnázium
Budapest

Molnár Katalin dr.
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Budapest

Moss László
Eötvös József Gimnázium
Budapest

Munkácsy László
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Budapest

Papp György
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
Budapest

Schultz Zoltán
Lovassy László Gimnázium
Veszprém

Szebedy Tas dr.
Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola
Budapest

Szokolai Tibor
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Budapest

Veres Pál
Földes Ferenc Gimnázium
Miskolc
  

A GIMNÁZIUMOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE és a NEMZETI PEDAGÓGUS KAR VEZETŐI TAGOZATÁNAK 2015. november 4-ei közös konferenciáján ismertettük az ÉGIG álláspontját. A konferencia után többen jelezték, hogy csatlakoznak hozzánk. Az alábbi lista az írásban (e-mail) megerősitett csatlakozókat tartalmazza.
(A *-al jelölt iskolák nevelőtestülete is csatlakozott.)

  1. Gimnáziumok Országos Szövetsége
  2. Általános Iskolák Országos Szövetsége
  3. Közoktatási Kerekasztal
  4. Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége
  5. Pedagógusok Szakszervezete

  6. Andorka Gábor Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium
  7. Antus Györgyné Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda
  8. Aranyi Imre Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
  9. Árendás Péter Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
  10. Bäckné Kremm Andrea László Gyula Gimnázium és Általános Iskola
  11. Bácsi János Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája
  12. Bajkó Judit Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest
  13. Balogh László Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium
  14. Bánhegyesi Zoltán Leövey Klára Gimnázium, Budapest
  15. Bántó Zsuzsanna Mátyás Király Gimnázium, Fonyód
  16. Banusné Molnár Zsuzsanna Budai Középiskola*
  17. Beleznay Tamás Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Budapest
  18. Bernád Csaba  Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, Kapuvár
  19. Birkás Krisztina Móri Táncsics Mihály Gimnázium
  20. Boda János Petőfi Sándor Gimnázium, Sárbogárd
  21. Burián Gábor Széchenyi István Gimnázium, Pécs*
  22. Dr. Büttnerné Bódi Ágnes Kaposvári Szakképzési Centrum Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Nagyatád*
  23. C. Szabóné Kocsiczki Ilona Paksi Vak Bottyán Gimnázium
  24. Chriszt Gyula Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium*
  25. Csank Péterné Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Batsányi János Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Tagintézménye
  26. dr. Cselik Ágnes Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium
  27. Csontosné Mészáros Katalin Egri Dobó István Gimnázium*
  28. Czimmermann Judit Dunakeszi Széchenyi István Általános Iskola*
  29. Dekiszkyné Fejér Rita Piarista Szakiskola,Gimnázium és Kollégium, Göd*
  30. dr. Dobi János Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola
  31. Dobosi László Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
  32. Fábián Bertalan Gödöllői Török Ignác Gimnázium
  33. Farkas Barnabásné Móricz Zsigmond Gimnázium, Budapest
  34. Fazekas Csaba Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium*
  35. Fehér Borbála Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Orosháza
  36. Fencz György Sándorné Kispesti Deák Ferenc Gimnázium
  37. Gelencsér Sándor Veres Pálné Gimnázium, Budapest
  38. Gertner Hajnalka Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola, Budapest
  39. Gyallai Katalin Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
  40. Gyulai Sándor Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium
  41. Hajnal Gabriella Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium, Budapest
  42. Hallgatóné Hajnal Judit Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr*
  43. Hegyi Csilla Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium*
  44. Heilmann Józsefné Szekszárdi Garay János Gimnázium
  45. Hevér Mihályné Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola, Sárvár*
  46. Holczinger Ferenc Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium*
  47. Horváth Attila Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium*
  48. Horváth Éva Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium
  49. Horváth Gábor Kossuth Lajos Gimnázium, Budapest
  50. Huszárné Kádár Ibolya Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium*
  51. Inotai István Szerb Antal Gimnázium, Budapest
  52. Juhász András Újbudai József Attila Gimnázium*
  53. Kaibinger Pál ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola
  54. Kaudersné Madarász Zsuzsanna Fóti Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium*
  55. Kékesné Czinder Gabriella Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola
  56. Kissné Hegedűs Éva Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium*
  57. Kormos László Budapest IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium*
  58. dr. Kovács András Szent Orsolya Gimnázium, Sopron
  59. Kovács Bernadett BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, Budapest
  60. Kökéndy Ákos Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
  61. Kristóf Emőke Csillagösvény Waldorf Iskola, Budapest
  62. Lux Ambrus Szalézi-Irinyi Középiskola
  63. Madaras Attila Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Budapest
  64. Madarász Péter Miskolci Herman Ottó Gimnázium
  65. Mányi Sándorné Roszik Mihály Evangélikus Általános Iskola*
  66. Mázsár Gabriella Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Széchenyi István Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Általános Iskolája  és  Sportiskolája
  67. Mesterházy Ferenc ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola
  68. Mihályfi László Ajkai Bródy Imre Gimnázium és AMI
  69. Miklósvölgyi Miklós Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája
  70. Nádasdiné Szanyi Judit Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium
  71. Nagy Éva igh. Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium
  72. Németh József Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr
  73. Németh Tibor Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr
  74. Papp Tibor Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium*
  75. Pásztor Gergely Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium*
  76. Pécsi Gábor Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium és Kollégium, Tamási*
  77. Perity Lajos Kalocsai Szent István Gimnázium*
  78. Petróczi Gábor Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika*
  79. Pogány Gyula Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok
  80. Porogi András Toldy Ferenc Gimnázium
  81. Pukli István Teleki Blanka Gimnázium, Budapest*
  82. Dr. Puszter Bernadett Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola, Budapest
  83. Reőthy Ferenc Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium
  84. Ritter Attila Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
  85. Rója István Makói József Attila Gimnázium
  86. dr. Roncz Béla Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium*
  87. Rósa Viktor Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium*
  88. Sándor József Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
  89. Sárkány Péter Kőbányai Szent László Gimnázium*
  90. Smiger András Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium
  91. Staub Ernő Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium Szakközépiskola és Óvoda
  92. Steiner László Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnázium
  93. Szabó Éva Váli Vajda János Általános Iskola*
  94. Szabó István Kecskeméti Katona József Gimnázium
  95. Szabó László Miklós Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Általános Iskola, Veszprém
  96. Szántai Erzsébet Vetési Albert Gimnázium, Veszprém
  97. Szentgyörgyiné Szlovák Mária Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola
  98. Szilasné Mészáros Judit Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium*
  99. Szörényi Zoltán Keszthelyi Vajda János Gimnázium
  100. Szücs Gábor Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, Pápa
  101. Szűcs József Óbudai Gimnázium
  102. Takácsné Elek Borbála Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő
  103. Tar Jánosné Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium*
  104. dr. Tihanyi Katalin Szent II. János Pál Iskolaközpont, Budapest*
  105. Tölli Balázs Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
  106. Udvarhelyi Attila Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Soltvadkert*
  107. Újvári István Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola
  108. Varga Tibor Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium*
  109. Veszelszkiné Huszárik Ildikó Bibó István Gimnázium Kiskunhalas
  110. Zubornyák Attila Mihály Kertje Kecskeméti Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI*

Tehetséggondozás

2015. augusztus 25.

Meghívott vendégünk, Gyarmathy Éva pszichológus az iskolai tehetséggondozásról és felzárkóztatásról, az inklúzióról tartott rövid előadást, majd vezetett beszélgetést.

Tetszettek nekünk az elképzelések, és úgy döntöttünk, hogy iskoláinkban elkezdjük a téma iránti „érzékenyítést”, megkeressük azokat a kollégáinkat, akiket szeretnénk, ha részt vennének a program kialakításában és fejlesztésében. Fontosnak tartottuk egy közös beszélgetés megszervezését október elejére, ahol részletesebben, közvetlenül Gyarmathy Évától szerezhetnek tanáraink információt.

Folytattuk a hatosztályos téma megbeszélését, és elhatároztuk, hogy felajánljuk egy kísérleti tanterv elkészítését, s erről tájékoztatni fogjuk az államtitkárságot. Alapvetően tartalomcsökkentést és ezzel együtt nagyobb szabadságot szeretnénk. Ez segítené a tehetséggondozást, a differenciált tanítást.

Célul tűztük ki, hogy felosztjuk a tantárgyakat az iskolák között, és egy-egy iskola vezeti az adott csoport munkáját.

Tehetséggondozó konferenciánk

Az október 5-én az Eötvös József Gimnáziumban tartott beszélgetésen 52 tanár vett részt 14 iskolából. A konferencia célja a tehetséggondozási program részletes áttekintése volt.

A résztvevők hangsúlyozták a kezdeményezés különlegességét. Eddig nem nagyon volt olyan összefogás, amikor - egyébként akár egymás riválisainak is tekinthető – elit iskolák együtt dolgoztak volna ki anyagokat.

Gyarmathy Éva ismertette a koncepció alapját, a digitális kor kihívásait. Megállapítottuk, hogy ezekre választ adhat az inkluzív oktatás, mely figyelembe veszi a tanulás fázisait és formáit, teljes egységben szemléli a diákot.


Kerettantervek, különös tekintettel a hatosztályos gimnáziumi kerettanterv

2015. május 4.

Második találkozónknak az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája adott otthont. Az aktuális történések megbeszélése után a hatosztályos tantervek kerületek szóba.

Ezzel kapcsolatban a következők fogalmazódtak meg:

Túl sok kötelező anyagot tartalmaz

Nincs benne szabadság

Nincs benne lehetőség a tehetséggondozásra, ami a hatos egyik fő feladata

Nem végiggondolt – az általános 7-8. osztályát egyszerűen összevonta a négyes tantervével

Nem veszi figyelembe a hatos képzés szerkezetét

A tananyagok sokszor nem épülnek egymásra

Teljesen egyenetlen a tananyagok kidolgozottsága

"Tisztelt Kaposy József Főigazgató Úr!

A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumok Ember és természet műveltségterület kerettantervei kapcsán fordulunk Önhöz. A 110/2012 (VI.4.) Kormányrendelet 5.§ (4) szerint „A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumok a középiskolai nevelés-oktatás tekintetében az Ember és társadalom, az Ember és természet műveltségi területre vonatkozó fejlesztési feladatokat és közműveltségi tartalmakat a helyi tantervük elkészítéséhez alkalmazott hat vagy nyolc évfolyamos kerettanterv alapján hat vagy nyolc évfolyamra elrendezve szervezik meg. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok részére készülő kerettantervek a fejlesztési feladatokat és közműveltségi tartalmakat a NAT középiskolai pedagógiai munka nevelési-oktatási szakaszára vonatkozó négy éves ütemezéstől eltérően hat, vagy nyolc évfolyamra szétosztva is meghatározhatják.” Az Ember és természet műveltségterülethez tartozó tantárgyi kerettantervek (biológia, fizika, földrajz, kémia) esetében ez az elv jelenleg nem érvényesül. A 7-12. évfolyamok kerettantervei nem igazodnak a két iskolatípus sajátosságaihoz.

Felajánljuk, hogy a tanterv- és tananyagfejlesztésben nagy tapasztalatokkal rendelkező tanáraink közreműködésével az Ember és természet műveltségterület jelenleg érvényes kerettanterveit átdolgozzuk a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok 7-12. évfolyama számára.

A 8 évfolyamos gimnáziumok esetében javasoljuk, hogy az 5-6. évfolyamon – alapozó szakasz – választani lehessen a természetismeret és a természettudományi gyakorlatok kerettantervek között."


A pedagógus bértábla elszakítása a minimálbértől

2014. december 8.

Csapodi Zoltán, a Trefort Gimnázium igazgatója levélben fordult az akkori tanév HVG alapján első helyeire sorolt középiskolák igazgatóihoz (államiakhoz, egyetemi és egyházi fenntartásúakhoz egyaránt), hogy tiltakozzunk közösen a pedagógus bértábla minimálbértől történő elszakítása ellen.

Mi, megszólított igazgatók egyetértettünk a kezdeményezéssel, és megfogalmazódott egy közös levél, amit elküldtünk a Miniszterelnök úrnak, Balog miniszter úrnak, és több újságnak is.

Alulírottak, neves magyarországi középiskolák igazgatói azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a Parlament vonja vissza a T/2141 sz. költségvetési törvény tervezetéből a pedagógusok bérezésére vonatkozó módosítási javaslatok pedagógusokat hátrányosan érintő elmeit (347-351. §-ok). A 2010–2014 közötti kormányzati ciklus oktatásügyet érintő átfogó reformjai között a pedagógus szakma társadalmi megbecsültségét elismerő intézkedése volt az új pedagógus bértábla minimálbérhez való rögzítése. Bizonyára tudják, hogy mi volt ennek az intézkedésnek a történelmi jelentősége és társadalmi-gazdasági súlya. Az alig több mint egy évvel ezelőtt megalkotott jogszabály már középtávon egyértelműen javította volna a pedagógusok helyzetét. Az új kormányzati periódus kezdetén pedig nem hangzott el olyan tájékoztatás, amely szerint a kormány ennek a jogszabálynak a pedagógusok számára kedvezőtlen módosítását célozta volna meg, illetve a törvényi egyeztetési kötelezettség (KNT 63/B. § (1) bek.) ellenére sem történt megkeresés a Nemzeti Pedagógus Kar irányába a költségvetési törvény fent nevezett módosítási irányáról a beterjesztés előtt.

A törvényjavaslat elfogadása beláthatatlan következményekkel járna egy olyan helyzetben, amikor épp egyre jelentősebb társadalmi feladatok hárulnak erre a 160 ezres rétegre.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvény tárgyalófélként az NPK-t nevezi meg, de a fent nevezett jogszabály kapcsán – mint arról a GOSZ 2014. december 5-i közgyűlésén az GOSZ és NPK elnökei a gimnáziumi igazgatókat tájékoztatták – nem történt ilyen előzetes egyeztetés. Ebben a helyzetben – figyelembe véve a költségvetési törvény parlamenti elfogadásáig hátralévő rövid időszakot – lelkiismereti kötelességünknek érezzük, hogy Önöktől az alábbiakat kérjük:

  • a Parlament ne szavazza meg a pedagógusokat hátrányosan érintő változtatásokat;
  • a Parlament ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre;
  • a továbbiakban pedig kérjük, hogy minden a közoktatást érintő változtatási elképzelés felmerülése kapcsán folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetési tárgyalásokat az érintett kamarával, szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel.

Meg vagyunk győződve arról, hogy kéréseink nemzeti érdeket fejeznek ki, s nemcsak a pedagógusok, hanem a teljes magyar társadalom támogatását bírják. Levelünket elektronikus úton és a nyilvánosság útján juttatjuk el Önökhöz, mert úgy érezzük, hogy az idő rövidsége miatt már nem maradt más hatékony formája az érdekképviseletnek.

Jelen felhívásunkat aláírásukkal erősítik meg a 2014 őszén megjelent szakmai kiadványban a legjobb tíz helyre sorolt állami-önkormányzati fenntartású gimnáziumok, a legjobb helyekre sorolt egyházi gimnáziumok igazgatói, illetve a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke:

  • Hámori Veronika (Fazekas Mihály Ált. isk. és Gimnázium),
  • Moss László (Eötvös József Gimnázium),
  • Papp György (Veres Péter Gimnázium),
  • Lázár Tibor (Szent István Gimnázium),
  • dr. Molnár Katalin (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . isk. és Gimnázium),
  • Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium),
  • Munkácsy László (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium),
  • Szebedy Tas (Városmajori Gimnázium, Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke),
  • Schultz Zoltán (Lovassy László Gimnázium, Veszprém),
  • Békefi Gábor (Kempelen Farkas Gimnázium),
  • Hardi Titusz OSB (Pannonhalmi Bencés Gimnázium),
  • Gadóné Kézdy Edit (Deák Téri Evangélikus Gimnázium),
  • Urbán József SchP. (Piarista Gimnázium, Budapest),
  • Horváth Péter (Révai Miklós Gimnázium, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke)

Az állásfoglalást írók úgy döntöttünk, személyesen is találkozunk, hogy egyeztessük elképzeléseinket, és a további lépéseket. A találkozónak a Pannonhalmi Bencés Gimnázium adott otthont. A beszélgetés kapcsán az a közös vélemény alakult ki, hogy segítő szándékkal szeretnénk megkeresni az oktatáspolitika vezetőit, miszerint több témában is aggályosnak látjuk a közoktatás helyzetét, és erről szeretnénk egyeztetni. Az államtitkárság elfogadta egyeztetés lehetőségét, s a hatékonyág növelése érdekében előre elküldtük azokat a témákat, amikről beszélgetni szerettünk volna.

"Tisztelt Czunyiné Dr. Bertalan Judit Államtitkár Asszony!

Köszönjük a személyes találkozás lehetőségét, s biztosak vagyunk benne, hogy a csütörtöki megbeszélés alkalmas lesz az álláspontok közelítésére.

Azok az intézményvezetők, akik a pedagógusok bérezése témájában a nyílt levelet írtuk, azoknak az iskoláknak az igazgatói vagyunk, amelyek összességében csaknem 2000 év közoktatási/köznevelési, tanárképzési tapasztalatát egyesítik. Körünkben van a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, egyházi és egyetemi fenntartású, kiemelkedő presztízsű közösségek képviselői, a Nemzeti Pedagógus Kar intézményvezetői tagozatának több tagja és további szakmai szervezetek vezetőségi tagjai is. Úgy gondoljuk, hogy nem kisebbségi, elfogult, szűk vezetői kör véleményét képviseljük.

Az aláírók a napi munkánk során folyamatos kapcsolatban állunk egymással: közös projektekben veszünk részt, tanítványaink egymással, illetve együtt versenyeznek az OKTV-ken, más országos és nemzetközi versenyeken, diákolimpiákon. Mi is, kollégáink is tankönyvíróként, szaktanácsadóként, érettségi elnökként, szakértőként, kerettantervek és érettségi követelményrendszerek összeállítóiként gyakran találkozunk. Csaknem valamennyi élen járó gimnázium valamilyen formában pedagógiai szakmai szolgáltató feladatot is ellát, azaz részt vesz a tanárképzésben, a tanártovábbképzésben. Mindent összevetve az igazgatók napi ismeretekkel, információkkal rendelkeznek a közoktatás/köznevelés valamennyi aktuális kérdésével, problémájával kapcsolatban.

Az utóbbi idők köznevelésben bekövetkezett változásai során azt tapasztaltuk, hogy fenntartótól (KLIK, egyetem, egyházak) és területi elhelyezkedéstől függetlenül számos közös probléma foglalkoztat, feszít bennünket. A csütörtöki találkozón a pedagógusi bértábla minimálbértől való elszakítása következtében létrejött új helyzet megvitatásán túl szeretnénk néhány, a köznevelési rendszer egészét érintő kérdésben is röviden kifejteni álláspontunkat.

Olyan javaslatokat szeretnénk megfogalmazni, melyek figyelembe vétele nem igényel pénzügyi többletforrást, pusztán nyitottságot a köznevelésért elkötelezett szakemberek felé. A számunkra kiemelten fontos csütörtöki találkozás alkalmával három elvi kérdéskört szeretnénk érinteni, remélve, hogy tartalmas és eredményes szakmai konzultációt indítunk ezzel:

Bérfejlesztés.

A pedagógusbérek és a tanári pálya jelen helyzetének összefüggései, garantált minimálbérhez kötött pedagógus béralap változatlan aktualitása.

Tartalmi szabályozás.

A tartalmi szabályozás statikus állapota és a szakmai fejlődés, képzések, tantervek, taneszközök környezeti szükségleteinek sokfélesége.

Tervezhetőség.

A köznevelési környezetben, amely alapvetően fejlesztő környezet, a tervezhetőség, az előre gondolkodás lehetőségei és szükséges feltételei.

Annak reményében várjuk a személyes találkozást, hogy Államtitkár Asszony meggyőződik segítő szándékunkról, és elfogadja az együttgondolkodásra vonatkozó felajánlásainkat, a köznevelésért érzett felelősségünk alapján tett javaslatainkat.

Tisztelettel: Az együtt gondolkodó és az oktatási rendszer javításáért tenni akaró igazgatók közössége"

Találkozónk az oktatáspolitika irányítóival (2015. január 15.)

A minisztériumban az irányítók részéről jelen voltak Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár, Thaisz Miklós államtitkárhelyettes, Sipos Imre államtitkárhelyettes és Bartolák Csaba kabinetfőnök

A gimnáziumi igazgatók részéről jelen volt:

Hámori Veronika (Fazekas Mihály Ált. isk. és Gimnázium), Papp György (Veres Péter Gimnázium), Lázár Tibor (Szent István Gimnázium), dr. Molnár Katalin (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . isk. és Gimnázium), Csapodi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium), Munkácsy László (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium), Szebedy Tas (Városmajori Gimnázium, Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke), Schultz Zoltán (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), Békefi Gábor (Kempelen Farkas Gimnázium), Hardi Titusz OSB (Pannonhalmi Bencés Gimnázium), Gadóné Kézdy Edit (Deák Téri Evangélikus Gimnázium), Urbán József SchP. (Piarista Gimnázium, Budapest), Horváth Péter (Révai Miklós Gimnázium, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke) Betegség miatt kimentését kérte: Moss László (Eötvös József Gimnázium)

Czunyiné Bertalan Judit a beszélgetés során elmondta, hogy a bér-ügy „szerencsés rétegprobléma”. A tragikus helyzet az alapfokú oktatásban alakult ki. A PÉM stratégiai kérdés. Elfogadja, hogy a pedagógusok bizalmának helyreállítása fontos. A bértábla minimálbérhez kötésének illetve a vetítési alapnak a kérdését akkor lehet újra felvetni, amikorra többi ágazatban is kidolgozzák az előmeneteli rendszert, vagyis 2018-ban.

A PÉM innovatív mestertanári köre most fut. A projektnek köszönhetően kaphatnak mesterpedagógusi kinevezést az iskolán belül kiemelkedően dolgozó tanárok anélkül, hogy szakértői feladatokat vállalnának. A mesterpedagógus fokozatot kapott szakértők és szaktanácsadók órakedvezménye miatt által ellátatlanná vált tanítási órák problemáját ismerik. Ez a félév átmeneti félév lesz. A rendszert el kellett indítani, de tisztában vannak azzal, hogy az iskolák nehezen nélkülözik ezeket a pedagógusokat.

Az önszabályozó tanulás kialakítása, a kulcskompetenciák fejlesztése, mint cél neki is nagyon szimpatikus. A jelenlegi szabályozók erre nem biztosítanak elég időt. Iskolaszerkezeti változást terveznek, amelyről társadalmi vita lesz. Az általános iskolai kerettantervek különösen túlzsúfoltak. E téren vitában állnak az MTA-val. Egy vidéki gyerek esélytelen a 6 és 8 osztályos felvételi megírására. A tananyag radikális csökkentését szeretnék!

A 6 és 8 osztályos gimnáziumok kerettanterveinek reformját tervezik a Szegedi Tudományegyetem és az OFI kutatásai alapján. Örömmel veszik tapasztalatainkat, segítségünket ebben a munkában.

Az informatika érettségi infrastrukturális hátterének megteremtésére „ráfekszik” az államtitkárság.

A továbbképzés problémájával is fognak foglalkozni.

Az IAR (Integrált Adminisztrációs rendszer célja, hogy csökkentse a szervezeti és iskolai adminisztrációt) nagy gond, dolgoznak rajta. Nagy probléma, hogy a KLIK nem éri el munkavállalóit, informatikai rendszer híján.

A KLIK-en belüli rendszert már fejlesztik. Ez nem vigasztalja a KLIK-en kívüli iskolákat. (Arra nem tért ki, hogy számukra lesz-e elérhető IAR.)

A gimnáziumi oktatás és szakképzés sajtóból jól ismert kérdéskörére utalva hangsúlyozta, hogy ő „soha nem szokta azt kommunikálni”, hogy csökken a gimnáziumi férőhelyek száma. Hanem belső szerkezeti átalakítás lesz, profilt tisztítanak kimenő rendszerben. (szakképzés NGM-hez kerül) A rendszerhez „hozzá kell nyúlni humán erőforrás szempontjából”. Idén kevesebb gyerek jelentkezett az írásbeli felvételire (a 4, 6 és 8 osztályos írásbeli felvételire), mint ahány férőhely összesen van ezekben az iskolákban. A szakképzésben még nagyobb a rés a jelentkezők és a helyek száma között. Számos szakképzést a fenntartó önkormányzatok az anyagi ösztönzők miatt indítottak el gimnáziumokban és fordítva. A továbbtanulás lehetőségét megpróbálják megtartani a szakképzésben tanulók számára is.

Vállalhatónak tartja, hogy 2017-re a bérrel kapcsolatban elért eredmények megtartására tegyenek ígéretet.

ARCHÍVUM